A HÓNAP ÜZENETE:

2012 május

A társadalom egyes alapköveinek ingókövekké válása nyomán felmerülő gondolat vésetek közül az alábbi fabula rajzolódott ki egy sziklán:

Az öregember így szólt unokájához:
- Egy harc dúl bennem, gyermekem, folyamatosan egy rettenetes harc. Ezt a harcot két farkas vívja. Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az arroganciát, no és az irigységet, kapzsiságot és az önzést. Ugyanakkor a másik farkas a nyugalmat, a békét, a szeretetet, a derűt, a nagylelkűséget és a jóindulatot jelenti.
Úgy tapasztaltam életem során, hogy ez a két farkas küzd bennem, benned és minden emberben.
A gyermek elgondolkodott nagyapja szavain, majd hosszú csöndet követően bizonytalanul megszólalt:
- És melyik farkas fog győzni, nagyapa?
Az öreg egyszerűen válaszolt:
- Az gyermekem, amelyiknek életed során enni adsz.

Vigyázzunk egymásra!
Támogassuk embertársainkat és egymást a társadalomért elkötelezett feladatok megoldásában.

Üdvözöljük!

Egyesületünk a Fenntartható Örökség és    Környezet Közhasznú Egyesület, rövidített és ismertebb nevén FÖKKE, 2008 nyarán alakult meg. Működési területünk országos, de hangsúlyozottan kívánunk foglalkozni a Dél-Dunántúl, valamint a Dráva-mente határon innen és túli területével. Megalakulásunkat és székhelyünk választását ösztönözte és motiválta egyrészt, hogy az egyesületet alapító tagok közül kettőnek, akik budapesti művészemberek, mintegy tizenöt éve van alkotóházuk a Dráva vidéken, Bélavár településen, ahol több civil programot is elindítottak, mint például: művészeti alkotó tábor, tanösvény kialakításának kezdeményezése a helyi önkormányzattal, rönkfabútoros pihenőpark és tájképi információs tábla kiépítésének egyeztetése és elindítása a DDNP-vel, a környező tavak turisztikai hasznosításának ösztönzése a helyi lakosság bevonásával, stb. Másrészt, az elmúlt évek alatt szerzett tapasztalatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy e nagy potenciájú vidék lemaradottságán és kiemelten hátrányos helyzetén a kellően hatékony civil tudásbázissal és összefogással is változtatni lehet. Székhelyünk választása, valamint egyesületünk tevékenységének a Dráva vidékére kivetített hangsúlyossága is e változáshoz kíván hozzájárulni.

Egyesületünk célkitűzései között kiemelt szerepet kap a vizuális szemléletformálás, ezen belül is a fenntarthatóság, az örökségvédelem, a környezet és a természet területeivel kapcsolatos társadalmi feladatok. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az elvégzett munkánknak e területeken csak akkor lesz fenntarthatóan is  eredményessége, ha egyben a helyi közösségek és a nagyobb társadalmi csoportok is megértik, miért fontos a kulturális örökségeink, környezetünk, de akár egy-egy növény, vagy élettér védelme.

Urbánus környezetbeni tevékenységünk során a városlakók életterének és környezetének humanizálását kívánjuk előmozdítani, továbbá az épített örökség megóvásának gondolatát, szándékát erősíteni. A most felnövő generációnak pedig élhető, követhető és fenntartható jövőképet kívánunk közvetíteni. (Többet erről: a KÖRNYEZET főmenüpontban.)  

Tagjaink között vannak, akik más szervezeteknek is tagjai, így például a Falufejlesztési Társaságnak, amit a Kemény Bertalan által létrehívott Falugondnoki szolgálat és a Falu Társ budapesti Csütörtöki Iskolája is fémjelez. Partneri kapcsolataink építésében hangsúlyosan törekszünk az azonos értékeket képviselő szervezetekkel és intézményekkel való együttműködésre. Természetesen, egyesületünk folyamatosan fejleszti partneri kapcsolatait, akár az országhatárokon is túllépve. Ekképpen terveinkben, feladatainkban fontos szerepet kap, például, a határon túli magyarságot képviselő horvátországi civil szervezetekkel, mint a MESZ (Magyar Egyesületek Szövetsége), vagy a HMDK-val (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) való kapcsolatépítés és együttgondolkodás erősítése is. E szervezetekkel létrejött együttműködésünk szép eredménye, például, az épített örökség megőrzése témakörében megvalósult projekt, a „Dráva menti, határon innen és túli magyarság népi építészetének díszítőművészete” címmel.

 FÖKKE Vezetősége

 Visszatekintés A HÓNAP ÜZENETEIRE:

 2012 április

2012 március

Az utóbbi hónapok viharos nemzetközi tengerén hajózó Magyarország bárkájának főárbocán lengedező trikolorra a következő idézet frissen csillogó harmatcseppjeit hordta fel a zúgó szél:

 „A hazához csak szeretettel lehet közeledni.”
                                                                                        Rilke

  Ahogy élünk az a hazánk.

2012 február

Úgy gondoljuk, hogy Tél tábornok dermesztő és csikorgó Európájában is szükséges előre tekintenünk egy virágzást és legfőképpen megújulást hozó Tavasz tündérnek…
Az alábbi madárfüttyös és zöldellő tétel előrevetíti, hogy nemcsak az évszakok, de az emberi gondolkodás és cselekvés is csak az évek egymásra rakódott építményeként szemlélhető fenntarthatóan.

http://www.tudatosvasarlo.hu/video/jovo-farmja

2012 január

Az életelixír újévi kútjának friss forrásából merítve az alábbi közérzetjavító derűkoktélra invitálunk az elmúlt év gyermekdolgozataiból; eredeti helyesírással és fogalmazással.

 Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.

Sorold fel a vízpart növényeit! Vízi tündér.

Jellemezd a vidrát! Teste: formás.

A fecske egy költöző madár, olyan mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlit rá.

Sorold fel a páros ujjú patásokat! Sertés, disznó, malac, mangalica

A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek.

Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.

A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák.

A kutatók az őshazában megtalálták az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

2011 december

A civilizáció az emberiség gondolatainak a tükörképe. Talán e tükör árnyalatainak felfedése végett idézzük a Dalai Lámát, akit arról kérdeztek, hogy mi az, ami leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban? Ezt válaszolta:

"Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.
És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatosan, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és azután, úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán."

2011 november

 Elforgácsolódott szavaink és tetteink…

Egyes szavaink és tetteink tartalmának rehabilitációjáért megidézzük az építő türelem alábbi opusát:

http://www.youtube.com/watch_popup?v=jJrzIdDUfT4&vq=medium

 2011 október

 A Hónap üzenetében tisztelegünk e költő előtt, kinek emberi tartása és értékrendjének politikai öntudattól és elkötelezettségtől mentes függetlensége, amelyre költészete és élete a példa, utat mutathat ma számos, értékrendjét kereső embernek...

 TOMAS TRANSTRÖMER svéd költő
Nobel Díj – 2011

Kövek 
/1948-ban írta, 17 évesen!/
  
Hallom, hogy hullanak
az éveken át,
áttetszőn, mint az üveg, a kövek,
melyeket elhajítottunk.
Rikácsolva szállnak a völgyben
fakoronáról fakoronára
a pillanat kusza tettei, majd elnémulnak a mostaninál
ritkább levegőben; fecskemód
siklanak csúcsról csúcsra, míg
a lét határainál el nem érik
a legtávolibb fennsíkokat. Ott minden tettünk
lehull, áttetszőn, mint az üveg,
és mi, csak mi vagyunk a föld,
ahová becsapódnak.

Fordította: Csatlós János
Európa kiadó, 1979.

2011 szeptember

Dr. Freund Tamás agykutató – Széchenyi díjas neurobiológus, egyetemi tanár
BELSŐ VILÁGUNK

„Legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. …Bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek mégsem tesznek fel olyan kérdéseket, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy. Válogatás nélkül "habzsoljuk" az információt. Ez a próbálkozás eleve sikertelenségre van ítélve, hiszen nincs olyan agy, amely képes lenne ekkora információmennyiséget feldolgozni. Az ember képtelen megbirkózni a rázúduló információval és az egyre bővülő szociális hálózattal: az interneten keresztül és mobiltelefonon sokkal több emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot, mint korábban bármikor. Ez az információdömping, megfejelve még a médiával, követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez is vezet, az ennek nyomán fellépő sikertelenség-érzés, frusztráltság pedig magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség rohamos terjedését.”